Nem botanikailag hű virágokat, nem tökéletes virágmásolatokat. A munkafolyamatba kicsit belecsempészem saját világomat, inspirációimat és a növények vizsgálatából eredő tudásomat.
A bogárrágta levelek, a virágok szirmainak apró gyűrődései és teljesen kiszámíthatatlan kanyargása, a keszekusza és bozontos virágcsokrok a fő inspirációim.
Hiszem, hogy a természetes tökéletlenség karaktert ad a növényeknek és ebben a szellemben hozom létre az élő virágok cukorváltozatait.
2012-ben kezdtem cukorvirágokat készíteni, először csupán hobbiként. Idegenvezetőként végeztem, majd sokáig nyelvekkel foglalkoztam, külföldi magazinok nyelvi honosításán dolgoztam. 2010-ben elvégeztem egy cukrász képzést, bár idáig nem dolgoztam ebben a szakmában. Ekkor kezdtem a tortadíszítés iránt érdeklődni, főképp a kézzel készülő dekorációk érdekeltek. Ismerkedtem a virágokkal, gyakoroltam, könyvekből tanulgattam az alapokat.
Hibát hibára halmoztam, de annyira beszippantott a virágkészítés – miszerint egy gyúrható anyagból a legkülönfélébb növényeket alkothatom meg, – hogy nem volt megállás, egyre mélyebbre merültem a virágokkal való kísérletezésben.
Már kezdetben tudtam, hogy természet ihlette virágokat szeretnék készíteni, a tökéletlen rusztikusságot kerestem és próbáltam visszaadni. Sem a klasszikus marcipánrózsákkal, sem a merev tortadíszekkel nem voltam kibékülve, mást akartam létrehozni.
Legfőbb inspirációm a természet, a cukorvirág és ostyavirág prototípusaim is egy-egy növény alapos vizsgálata után készülnek. Szirmokat vizsgálok és sablont gyártok, felépítést tanulmányozok, bibéket és porzókat morzsolok, rajzolok és jegyzetelek.
Jelenleg két alapanyaggal dolgozom, az egyik a cukormassza (más néven virágmassza), egy levegőn száradó, gyúrható, nyújtható anyag, ezt leginkább ehető gyurmához tudnám hasonlítani.
A másik az ostyapapír (egy ehető papír), melyből ollóval különféle szirmokat vágok, ezekből készítem el a virágokat.
Főképp drótos virágokat készítek, a drót miatt a virágok merevíthetők és megtartják formájukat, különböző kompozíciókat lehet így kialakítani. Az idegen anyagok természetesen kihagyhatók a virágokból, így valamelyest kevesebb a mozgástér, de egyes virágok így is elkészíthetők.
Nyolc éve oktatok. A kurzusok résztvevői 99%-ban hölgyek, akikkel hol cserfes, hol csendesebb, de mindig bensőséges hangulatban alkotunk. Sok barátság szövődött a tanfolyamokon, sokan visszatérnek alkotni (ahogy mondják ‘terápiára’) vagy egyszerűen az élményért. Az alkotás során jár a kezünk, beszélgetünk, senkinek és semminek sem kell megfelelni, nincs elvárás.
Szeretem, szeretjük, hogy a virágok nem tökéletesek. Miért is lennének azok… Nem centizünk, nincsenek kőbevésett szabályok, néha még hibázunk is, hogy tanuljunk a hibáinkból.
Kezdetekben főleg cukrászokat oktattam, de az évek során inkább ‘alkotónapokká’ alakultak át ezek a foglalkozások. A tanítványaim mellett én is fejlődtem, de a virágkészítési szemléletem évek óta változatlan.
Üdvözöllek az oldalon! Nézz körül és ha kérdésed merülne fel vagy segíthetek valamiben, keress bátran!
